2025 vége és 2026 eleje markáns fordulatot hozott Magyarország időjárásában: szilvesztertől kezdve az ország nagy részén tartósan mínuszba süllyedt a hőmérséklet, január elején pedig szinte mindenütt havazás alakult ki. Tokaj-Hegyalján különösen szokatlan látvány fogadta a szakembereket és a helyieket: hosszabb időre összefüggő hótakaró borította a szőlőültetvényeket, miközben a nappali hőmérséklet is tartósan fagypont alatt maradt.
Enyhe telek után hideg tél – klimatikus háttér
A statisztikai adatok alapján jól kirajzolódik az elmúlt évek tendenciája:
• 2012–2013: kifejezetten hideg telek
• 2015–2020: fokozatos enyhülés, sok 0 °C feletti januári átlaggal
• 2021–2025: továbbra is enyhe telek, rövid, ritka fagyos időszakokkal
Összességében az elmúlt évtized januárjai melegebbek voltak, mint a korábbi évtizedekben, így a 2026-os év elején tapasztalt tartós hideg és hótakaró joggal keltett kérdéseket a szőlőtermesztők körében.
A szőlő mélynyugalmi állapota – természetes és kedvező helyzet
A témáról Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa elnökét, Molnár Pétert kérdeztük, aki hangsúlyozta:
a szőlő jelenleg mélynyugalmi állapotban van.
Ebben az életszakaszban a hideg önmagában nem jelent veszélyt. A legtöbb Magyarországon termesztett szőlőfajta genetikailag felkészült a keményebb fagyokra is. A valódi kockázatot inkább a hirtelen lehűlés vagy a kora tavaszi fagyok jelentik, nem pedig a fokozatosan kialakuló, tartós téli hideg.
Téli csapadék: alapvető tartalék a tavaszi induláshoz
Növényélettani szempontból az egyik legnagyobb előny a téli csapadék megléte. A hó formájában lehulló csapadék:
• lassan olvad,
• egyenletesen szivárog be a talajba,
• a mélyebb talajrétegeket is feltölti vízzel.
Ez különösen fontos, hiszen a tavaszi vegetációinduláskor a szőlő fejlődésének alapfeltétele a megfelelő vízellátottság. Az utóbbi évek csapadékszegény telei után a mostani hótakaró kifejezetten kedvező kiindulási helyzetet teremt a 2026-os évre.
Hideg mint természetes növényvédelem
A tartós mínuszok további pozitív hatása a kórokozók és kártevők természetes gyérítése. A kemény hideg:
• csökkenti a gombás betegségek áttelelő képleteit,
• gyéríti az állati kártevők populációját.
Ez különösen aktuális az aranyszínű sárgaságot terjesztő amerikai szőlőkabóca esetében, amely tojás alakban telel át. A makacs hideg jelentősen csökkentheti az áttelelő egyedszámot, ami kedvezőbb növényvédelmi helyzetet teremthet a vegetációs időszakban.
Metszés a hidegben – nem mindegy az időzítés
A téli nyugalmi időszak a metszési munkák fő időszaka, azonban nem minden fekvésben ideális a korai beavatkozás. Molnár Péter rámutatott:
• a szőlő tartalék tápanyagait a vesszőkben és idősebb fás részekben raktározza,
• a nagy hideg idején ezek a tartalékok segítik a télállóság növelését,
• korai metszéssel a gazda csökkentheti a rendelkezésre álló energiatartalékot.
Ezért a fagyveszélyes, alacsonyabb fekvésekben célszerű megvárni a komolyabb hidegek elmúltát, és csak ezt követően elkezdeni a metszést.
Klímaváltozás és alkalmazkodóképesség
Felmerül a kérdés: nem okoz-e gondot a szőlőnek, hogy az elmúlt tíz év enyhébb telei után most hirtelen visszatértek a keményebb fagyok? A szakmai válasz megnyugtató.
A szőlő évezredek alatt kialakult genetikája rendkívül alkalmazkodó. A különböző időjárási szélsőségek nem idegenek a növénytől, biológiailag fel van készülve ezek kezelésére. Egy-egy hidegebb tél önmagában nem jelent problémát, sőt hosszabb távon az ültetvény egészségi állapotát is javíthatja.
A 2026 elején tapasztalt tartós hideg és hótakaró nem rendkívüli kockázatot, hanem inkább agronómiai előnyt jelent Tokaj-Hegyalján.
A mélynyugalmi állapotban lévő szőlő számára természetes és jótékony körülményeket teremt:
jobb vízellátottságot, kisebb kártevőnyomást és stabilabb indulást a tavaszi vegetációhoz. A természet ezúttal emlékeztetett arra, hogyan néz ki egy „klasszikus” tél – a szőlő pedig pontosan tudja, hogyan alkalmazkodjon hozzá.
