Kettős ünnepre gyűltek össze az olaszliszkai református gyülekezet tagjai, vendégeik, a településről elszármazottak és mindenki, aki velük együtt akart örülni annak, hogy idén ünnepli fennállásának 500 éves évfordulóját az egyházközség. Ezzel együtt szépen felújított templomukért is hálát adtak a helybeliek. A rendezvény vendége volt Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke, aki beszédében méltatta az olaszliszkaiak történelmi helytállását.
Úgy fogalmazott: „mi lehet a titka a liszkai reformátusok gyakran történelmi realitásokkal dacoló kitartásának, tisztelt ünneplő gyülekezet? Kálvin szerint „Soha nincs olyan nyomorult idő, hogy az ember becsületes ne lehetne.”
A liszkai atyafiak is a becsület útját járva élték túl a legnyomorúságosabb történelmi időket, amiért ma is hála és köszönet jár az utókor részéről. Miből merítettek mindez előtt a liszkai reformátusok, kedves testvérek? Hol lakozik annyi erő, amennyi a becsületben való megmaradáshoz szükséges? Pál apostol szavai szerint csak az isteni kegyelemben: „mert kegyelemből tartattatok meg hit által, és ez nem tőletek van, Isten ajándéka ez.” – idézte az országgyűlés elnöke
Hozzátette:
„ma hálát adni jöttünk, emlékezni és emlékeztetni. Hálát adni az olaszliszkai református nemzedékek egymásba fonódó láncolatáért, amely emberöltőről-emberöltőre életet teremtett, megművelte a földet, otthont és templomot épített, védte a szabadságot és a hitet, a hazát és a családi tűzhelyet. Emlékezni jöttünk arra, hogy reformátusnak lenni e fél évezred jelentős részében hátrányt és szél ellenében történő küszködést jelentett. Bátor és gyakran kockázatot vállaló életet, amelyben magától értetődően kellett kiállni a hitigazságai mellett a külső nyomással szemben, és ugyanilyen magától értetődő módon kellett életre váltani a hitigazságait. De emlékeztetni kell magunkat arra is, hogy miként 1525-ben volt, úgy 2025-ben is sötét fellegek gyülekeznek Európa égboltján”
– jelentette ki Kövér László.
A hálaadó istentiszteleten Steinbach József, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke hirdetett igét, aki arra biztatta a jelenlévőket, hogy tegyék a dolgukat, végezzék el a rájuk szabott feladatokat, használják az Isten által nekik juttatott talentumokat és álljanak helyt hitükért saját közösségeikben.
Ezt követően imát és áldást mondott Barna Sándor a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke.
Egeresi Gábor az olaszliszkai református gyülekezet lelkipásztora portálunknak elmondta: fél évszázados múltját többféle módon is megünnepelte a gyülekezet, hiszen a hálaadó istentisztelet és a felújított templom átadása mellett egy kiállítást is összeállítottak, valamint film is készült a jeles alkalomra.
Azt közölte: „a hagyomány szerint 500 éves a református gyülekezetünk, tehát 1525-ben alakult. Azért tesszük hozzá, hogy a hagyomány szerint, mert tudjuk: a reformáció egy folyamat volt. Azonban volt egy momentum, ami itt – úgy tűnik – elindította a reformációt, amikor 1525-ben a helyi piacon három Ferences-rendi szerzetes jött hitet téríteni, és fogékony volt rá az akkori mezőváros népe, még a plébános is, név szerint Literáti Lukács Bálint. Ez után aztán ismereteink szerint egy nemzedéken belül meg is történt a hitváltás”.
Hozzátette: a templom teljes külső felújításon esett át, ami már nagyon szükségszerű volt. A torony 1808-ban épült, és a faszerkezete teljesen tönkrement, úgyhogy azt is le kellett cseréni. A hajórészen pedig a héjazat és sok helyen a felázott vakolat szorult cserére. Teljesen új a villámhárító rendszer és a vízelvezetést is megoldották. Belülről is néhány kisebb felújítás történt.
Mindezeken túl egyháztörténeti kiállítás is nyílt a művelődési házban, valamint Kántor István filmrendező, presbiter, Olaszliszka szülötte egy kisjátékfilmet is készített erre az alkalomra.
