Kenézlő nem az a település, ahol az ember bármiféle különös „izgalmat” várna. A Bodrogközben fekvő, alig ezerfős falu első pillantásra csendes, a környék útjai nyugodt vidéki jeleneteket kínálnak. A felszín alatt azonban évek óta izzik egy olyan helyi düh és tehetetlenség, ami ritkán szakad ki a kistelepülések hétköznapjaiból. És ez már közel tíz éve tart.
Hajlított drótok – így hívják itt azokat a kézzel vagy szerszámmal formált fémdarabokat, amelyek az elmúlt években több száz defektet okoztak. A drótdarabok úgy vannak meghajlítva, hogy akár a zsebből kiejtve, akár mozgó járműből kidobva mindig élt kapjanak, és a gumiabroncsba fúródjanak. Két keréken vagy négyen, kamionon, biciklin, motorkerékpáron – a vas mindegyiket megtalálja. A faluban ez már nem egyszerű bosszúság: mindennapi fenyegetés.
Mi is akkor figyeltünk fel a jelenségre, amikor egy sárospataki gumiszervizben jártunk. Ahogy a műhelybe léptünk, percek alatt három jármű is érkezett: a falugazdász autója, a kenyeres kocsi és egy áruszállító. Mindannyian Kenézlőn jártak aznap vagy azelőtt. És mindegyik abroncsából ugyanaz a görbe fémdarab került elő. Megrándul a tekintet, amikor a szerelők leteszik a fémasztalra: apró, alig észrevehető vasdarab, mely mégis évtizedes közösségi kárt és milliós javítási költségeket okoz.
Az egyik sofőr csak legyint: „Már megszoktam. Ez van. Vagy gumit veszek, vagy gyalog járjak.”
„Fogjuk a seprűt, meg a mágnest”
Kenézlő polgármestere, Horváth Ferenc, nem sokat kertel, amikor a problémáról kérdezzük. Már azelőtt is jelen volt a jelenség, hogy ő átvette a falu vezetését 2019-ben.
„Egyik időszakban mindennaposak a defektek, aztán van pár hét csend. Aztán megint elszabadul.”
– mondja keserűen.
A polgármester szerint kétféle drót jöhet szóba: rugógyártáshoz használt acél vagy egy különleges szegbelövő fémcsapja. Aki szórja, pontosan tudja, hogyan kell meghajlítani, hogy mindig élére álljon. Mint egy kisméretű csillag.
A központi utcák, a temetőhöz vezető szakaszok, a főbb csomópontok – mindenhol jelen vannak. A településen sokszor csak az veszi észre, aki hazatér, és már lapos a kerék.
A kérdésre, hogy mit tehet az önkormányzat, Horváth Ferenc elkeserítően egyszerű választ ad:
„Panaszkodunk a hatóságnak. Nyomozunk. És naponta járjuk végig az utcákat seprűvel és mágnessel.”
A falu lakói sem tétlenek. Egy vállalkozóval közösen már egymillió forintos nyomravezetői díjat ajánlottak fel. Mégsem akadt senki, aki árulkodni mert volna, vagy egyáltalán tudna bármit.
Az esetek a rendőrség előtt is ismertek. Megkeresésünkre a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya azt közölte, hogy „közúti közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt 2024-ben két esetben rendeltek el nyomozást. Mindkét eljárás felfüggesztésre került” – írta Janasóczki Attila, r. alezredes a rendőrség vármegyei szóvivője. Újabb bejelentés vagy feljelentés az elmúlt időszakban nem érkezett a hatósághoz- tették hozzá.
Tíz év defektjei
A polgármester becslése szerint egy átlagos autós az elmúlt években legalább 40–60 ezer forintnyi kárt szenvedett el. Van, aki több százat. Olyan esetről is tudnak, amikor tizenkettesével szedte fel a jármű a drótokat.
Miközben beszélgetünk, már nem is a pénz kerül először szóba, hanem valami sokkal kézzelfoghatóbb: a tehetetlenség.
„A lakosság azt várja, hogy a térfigyelő kamerák majd megoldják. De elég csak elszórni egy marék szeget séta közben. Ezt nem lehet bizonyítani.”
Az elkövető arcát senki sem látta. De a falu jól ismeri a nyomait.
Nem csak Kenézlő baja
A Facebookon többször is forrtak már az indulatok: Sárospatak, Apróhomok és más környékbeli települések lakói is jelentkeztek, hogy találtak hasonló szegeket. Mégis úgy tűnik, Kenézlő a gócpont. Innen indul minden út: a gumishoz, a szervizbe, a bosszúság felé.
A faluban járva érezni valami fojtott feszültséget. Nem az idegenekkel szemben, hanem magával az ismeretlen ellenséggel szemben. Azzal, aki bármikor újra szórni kezdheti a vasat. Mert ez nem tréfa, nem gyerekcsíny. Ez ártó szándék. És lassan egy évtizede tartó.
Kenézlőn a veszély apró, szinte láthatatlan. Mégis ott van minden út szélén. Egy faluban, ahol a lakosok már csak egy dolgot kérnek: a végre megfogható igazságot. Mert amíg az nem érkezik meg, addig a defekt biztosan igen.
