Országos méretű problémát okoz a szőlőtermelőknek az aranyszínű sárgaság (Flavescens Dorée) nevű fitoplazmás betegség, amely már a Tokaji borvidéken is megjelent. A fertőzés a szőlőtőkék pusztulását okozza, ellene jelenleg nincs gyógymód – a megelőzés és a vektor, az amerikai szőlőkabóca gyérítése a legfontosabb védekezési módszer.
A helyzet súlyosságára reagálva a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanács Fitoplazma Munkacsoportja, a Tokaji Kutatóintézet Nonprofit Kft. és a borvidék hegyközségei közös szakmai fórumot tartottak Sárospatakon, ahol a gazdák, szakemberek és hatósági képviselők közösen keresték a megoldásokat.
„A 24. órában vagyunk” – sürgető összefogás Tokajban
„Magyarország 22 borvidékéből 21-ben már azonosították a betegséget, egyedül a Bükki borvidék képez még kivételt” – mondta Jarecsni János, a Sárospataki Hegyközség elnöke.
A szakember szerint a Tokaji borvidéken főként a déli területeken találtak fertőzött tőkéket, az északi részeken, így Sárospatak környékén azonban egyelőre még sikerült elkerülni a fertőzést.
„A 24. órában vagyunk – most dől el, hogy meg tudjuk-e állítani a betegség terjedését. Ehhez a gazdák összefogására, tudatos tájékoztatásra és felelősségteljes növényvédelemre van szükség”
– hangsúlyozta az elnök.
Jarecsni kiemelte: a legnagyobb veszélyt a gondozatlan, elhagyott ültetvények jelentik, amelyek fertőzési gócpontként működhetnek. A hegyközség az elmúlt években közel 50 hektár ilyen területet számolt fel, de további lépések is szükségesek.
„A cél, hogy az ültetvények tulajdonosait felszólítsuk a művelésre, vagy ha erre nem hajlandók, akkor hatósági úton történjen meg a felszámolás. A felelős termelőket meg kell védenünk azoktól, akik nem gondozzák a területeiket” – mondta. 
A betegség ellen jelenleg nincs gyógymód, de az amerikai szőlőkabóca elleni időzített, szakszerű védekezés kulcsfontosságú. A jövőben ezért a hegyközségek és a kutatóintézetek közösen segítik majd a gazdákat abban, hogy a rovarölő szereket hatékonyan, a megfelelő fejlődési szakaszban juttassák ki.
Jarecsni megnyugtatta a termelőket: bár a védekezés több növényvédőszer-felhasználást igényelhet, ez nem befolyásolja a bor minőségét, hiszen a kezelések szigorúan szabályozott időszakban zajlanak.
Országos fellépés – drónokkal és új szabályozással
A kormányzat is kiemelt feladatként kezeli a járványt. Gál Péter, az Agrárminisztérium Borászati, Eredetvédelmi és Agrármarketing Főosztályának vezetője elmondta:
„2025 novemberére gyakorlatilag az ország egész területén jelen van a kórokozó. A Bükki borvidék még tartja magát, de ez valószínűleg már csak idő kérdése.”
Az idei évben az állam, a hegyközségek és a gazdák közös, országos akciót indítottak, amelynek több eleme is volt:
• Vegyszeres védekezés Somogy vármegyében,
• Drónos felmérések az ültetvények állapotáról,
• Szemlecsoportok: a kormányhivatalok növényvédelmi felügyelői és a termelők közösen vizsgáltak át több mint 8500 hektár szőlőt.
A gyanús tőkéket megjelölték, a mintákat hatósági laboratóriumok vizsgálják. Az akció célja az volt, hogy valós képet kapjanak a fertőzés kiterjedéséről és felkészüljenek a jövő évi beavatkozásokra.
Gyorsabb eljárások és pénzügyi segítség
A minisztérium a jogi szabályozást is átalakítja: a nem művelt, elhagyott ültetvények felszámolását a jövőben a hegyközségek közvetlenül intézhetik, rövidebb határidőkkel.
Egy új országos alap is létrejött, amelyet az állam kezdőtőkével támogatott meg. Ebből finanszírozzák a kivágások költségeit, amelyeket később a mulasztó tulajdonosoknak kell megtéríteniük.
Emellett a kormány dolgozik támogatási és árkedvezményi programokon is, amelyek a növényvédelmi költségek csökkentését, illetve az újratelepítések ösztönzését szolgálják.
„A szőlészet-borászat csapatmunka. A védekezés csak akkor lehet sikeres, ha minden termelő – kicsi és nagy egyaránt – együttműködik. Egyetlen elhanyagolt tábla is veszélybe sodorhatja a szomszédos ültetvényeket” – emelte ki Gál Péter.
Nem a végét jelenti – de a tét hatalmas
Bár a szakemberek szerint a fitoplazma képes lenne akár egész borvidékeket is kipusztítani, a nemzetközi példák – Franciaország, Olaszország, Szlovénia – azt mutatják, hogy a betegség kordában tartható, ha a védekezés szervezett és következetes.
A Tokaji borvidék számára a tét nemcsak gazdasági, hanem kulturális is.
„Ez nemcsak a szőlőről és a borról szól, hanem arról az örökségről is, amit a tokaji név jelent Magyarország számára”
– fogalmazott Gál Péter.
A szakmai és hatósági szereplők egyetértenek: az összefogás, a fegyelem és a tudatos védekezés most kulcsfontosságú, hogy a világörökségi borvidék megőrizhesse természeti és kulturális értékeit.
