Nehéz, ugyanakkor eredményekben gazdag évet zárt Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye – derült ki Bánné dr. Gál Boglárka, a vármegyei közgyűlés elnökének évértékelőjéből. A beszéd középpontjában a stabil intézményi működés, a nagyléptékű területfejlesztések, a fenntarthatóság és a közösségek megerősítése állt.
Zárul a fejlettségi szakadék Budapest és a fővároson kívüli térségek, vármegyék között – mondta a közigazgatási és területfejlesztési miniszter csütörtökön Miskolcon, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Közgyűlés évértékelő rendezvényén. Navracsics Tibor közölte: ezt egyértelműen jelzi az is, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye ebben az évben már növekedési pályán van.
A vármegye egy főre eső nemzeti összterméke 5,34 millió forint és ezzel a 16. helyen van a vármegyék között. Hozzátette, a nettó átlagkeresetek 8,8 százalékkal növekedtek a térségben egy év alatt, a versenyszférában ez 405 ezer, míg a költségvetési szférában 347 ezer forintot jelent.
A miniszter arra is kitért, hogy az álláskeresők száma a vármegyében 4,1 százalékkal, a pályakezdő álláskeresők száma pedig 7,1 százalékkal csökkent. A gazdasági potenciált szerinte jól mutatja, hogy a megyében 14 százalékkal több a betöltetlen álláshely, az újonnan alakult vállalkozások száma pedig 5,1 százalékkal növekedett, míg a megszűnőké 9,1 százalékkal csökkent.
Navracsics Tibor közölte: tavaly a vármegye gazdasági szervezetei összesen 190 milliárd forint értékű beruházást valósítottak meg és „különösen erős lett ismét a vegyipar”.
Bánné Gál Boglárka, a vármegyei közgyűlés elnöke az évértékelő beszédében egyebek között elmondta, hogy a vármegyei közgyűlés 2025-ben 6 rendes és 2 rendkívüli ülést tartott, összesen 92 napirendet tárgyalt, 139 határozatot fogadott el és 8 rendeletet alkotott. A döntéshozatali munka fókuszában továbbra is a területfejlesztés mint kiemelt közfeladat állt. Az elnök személyes hangon emlékezett meg a 2025 végén elhunyt Budai Erzsébet képviselőről, hangsúlyozva: a közgyűlés a jövőben is az általa képviselt, közösségépítő értékek mentén dolgozik tovább.
A hosszabb távot meghatározó irányok között a családbarát, népességmegtartó fejlesztések, valamint a gazdaság- és foglalkoztatásfejlesztés kaptak hangsúlyt. A cél az, hogy a beruházások az itt élők igényeire épüljenek, munkahelyeket teremtsenek, és hozzájáruljanak a vármegye versenyképességéhez. Új szemléletként erősödött meg a járási együttműködés is, amely a Versenyképes Járások Programon keresztül több település közös fejlődését támogatja.
A legkézzelfoghatóbb eredmények a TOP Plusz programhoz kötődnek. A 2021–2027-es időszakban a vármegye 150,3 milliárd forintnyi fejlesztési forrással gazdálkodhat. A program keretében eddig 21 pályázati felhívás jelent meg, közel 700 pályázat érkezett, ezek több mint fele már nyertes, összesen több mint 132 milliárd forint támogatási összeggel. Az elmúlt év végéig a támogatottak több mint 22 milliárd forinttal számoltak el.
A fejlesztések a települések mindennapjaiban is érezhető változást hoztak. Zöld infrastruktúra-fejlesztések, közösségi és szabadidős terek kialakítása, valamint csapadék- és belvízelvezetési beruházások révén 61 település vált élhetőbbé. Negyvenöt településen csökkentek a rezsiköltségek önkormányzati épületek energetikai korszerűsítésével, kilenc helyen bölcsődék és óvodák újultak meg. Emellett 28 településen egészségügyi, szociális és gyermekjóléti alapellátások fejlődtek.
A közlekedés területén is jelentős előrelépés történt: 154 kilométeren újultak meg vagy újulnak meg 2026 tavaszáig a vármegye útjai, mintegy 32,6 milliárd forint értékben, 67 települést érintve.
A fenntarthatóság a beruházások logikájában jelent meg legerősebben. Kiemelt projekt a vármegyeháza energetikai korszerűsítése, amely 2,5 milliárd forintos forrásból valósul meg, és hosszú távon költségmegtakarítást eredményez. A fejlesztésekhez kapcsolódóan közösségi és kulturális funkciót kap két további megyei ingatlan is.
A társadalmi kihívások kezelésében fontos szerepet kapott a humán fejlesztés. A TOP Plusz keretében megvalósuló Helyi Humán program 2027-ig több mint 50 ezer hátrányos helyzetű embert kíván elérni. A foglalkoztatási paktum célja pedig az, hogy több ezer munkanélküli és inaktív személy visszataláljon a munka világába.
Az évértékelő zárásában az elnök hangsúlyozta: a legnagyobb erő a közösségben rejlik. „Együtt erő vagyunk, szerteszét gyöngeség” – idézte Wass Albertet, hozzátéve: a megkezdett munkát 2026-ban is folytatják a vármegye fejlődése, a családok és a helyi közösségek érdekében.
