A Néprajzi Múzeum új időszaki kiállítása, a Hétköznapi luxus – A királyné asztalától a parasztházig most először mutatja be ilyen átfogó módon a magyar keménycserép két évszázados történetét és társadalmi szerepét. Zsolnaytól Hollóházáig, a holicsi műhelytől a kispesti Gránitig mutatja be, hogyan változott a magyarországi kerámiahasználat a főúri reprezentációtól a hétköznapi konyhákig. A több mint 600 tárgyat felvonultató tárlat 2025. december 4. és 2026. augusztus 23. között látogatható.
A kiállítás a hazai kerámiagyártás legfontosabb műhelyeit is bemutatja – kiemelt szerepet kap a hollóházi gyár, amely a régió meghatározó kézműves és iparművészeti öröksége.
A Néprajzi Múzeum, az Iparművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum közös munkájával létrejött kiállítás nemcsak művészeti, hanem társadalomtörténeti áttekintést is nyújt.
Mit lehet tudni a hollóházi keménycserépgyártásról?
Hollóháza neve országosan ismert a porcelángyártás révén, de a település kerámiaipari múltja ennél korábbra nyúlik vissza. Az üzem 18. századi üveghutaként indult, majd a 19. században fokozatosan bővült kerámiagyártással. A gyár ekkor kezdett keménycserép- és kőedénytermékeket is előállítani, amelyek a parasztháztartások és a polgári otthonok kedvelt, tartós, díszes használati tárgyaivá váltak.
A hollóházi keménycserép jellegzetességei közé tartozott: a finoman formált, fehér alapanyag, a kézi festésű vagy sablonmintás díszítés, a mindennapi használatra is alkalmas, mégis esztétikus tárgykialakítás.
Ez az időszak teremtette meg azt az ipari és művészeti alapot, amelyre a később világhírűvé váló hollóházi porcelán is épült. A keménycserép-gyártásnak köszönhetően a település már a 19. században fontos szereplője volt a magyar kerámiaiparnak, és máig meghatározza a helyi identitást.
Hollóháza a kiállításban
A tárlaton látható hollóházi darabok jól illusztrálják, hogyan lett a keménycserép a paraszti enteriőrök kedvelt dísze, majd a polgári otthonok elegáns kelléke. A hollóházi műhely munkái hozzájárultak a magyar nemzeti formanyelv kialakulásához is: mintakincsükben egyaránt megjelentek a népi motívumok és a korszak új, modern ornamentikai törekvései.
Fotók: Néprajzi Múzeum
