A megnyitón Dr. Dienes Dénes, a Tiszáninneni Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei igazgatója elmondta: Újszászy Kálmán egykor úgy fogalmazott, hogy Sárospatak két pólusú város, vagyis a tudományos-szellemi életet leginkább a Rákóczi-vár és a Református Kollégium határozza meg évszázadok óta. Ráadásul ez a két pólus nem taszítja, hanem vonzza egymást, az együttműködésnek pedig számtalan pozitív hatása volt és van – közölte.
A „Nemzetünk nagyjai” – című portrékiállítást egyebek mellett ennek az együttműködésnek köszönhetően Dr. Tamás Edit, a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeumának igazgatója nyitotta meg. A történész elmondta: amikor sárospataki gimnazistaként először belépett az intézmény ajtaján, azonnal felfedezte azt a táblát, amelyre azokat a neves történelmi személyiségeket jegyezték fel, akik egykor az intézmény falai közé jártak. Akkor még legfeljebb Kossuth Lajosról és Szemere Bertalanról tudta, milyen munkásság is áll mögöttük. Az iskolában eltöltött évek során azonban a többi név is megtelt tartalommal – idézte fel a múzeumigazgató. Dr. Tamás Edit fontosnak nevezte, hogy a gimnáziumi korosztály megismerje azokat a személyiségeket, akik országos hírűvé váltak és közük volt Sárospatakhoz.
Megjegyezte: évekkel, évtizedekkel ezelőtt könnyebb volt a helyzet, az iskola, a könyvek és a filmművészet segítségével a fiataloknak egyenesebb út vezetett ahhoz, hogy megismerjék nemzetünk nagyjait. Most, az online világban nagyobb a verseny a figyelemért, ebben a környezetben kell megtalálni az utat a diákokhoz annak érdekében, hogy megismerjék ezeket a példaképeket. Erre jó a most megnyílt kiállítás is – jelentette ki.
Dr. P. Kusnyir Éva a Tudományos Gyűjtemények Múzeumának muzeológusa, a kiállítás kurátora portálunknak elmondta: egyfajta sajátos logikai játék mentén állították össze a portrékiállítást. Az abban szereplő személyek között ugyanis van kapcsolat, ami a mellékelt ismertető szövegekből derül ki.
A portrékról ránk tekintő személyiségek voltak például egymás diákjai, tanára, egymás érettségi tételei, vagy éppen elkészítették egymás tananyagát – sorolta a kurátor. Hozzátette: a képek a klasszikus portréfestészet időszakából származnak, ilyenekből ugyanis a múzeumnak kivételes restaurált gyűjteménye van. Ezek adták az alapot a kiállításhoz.
A kiállításon látható például Kossuth Lajos, a nemzeti szobrászat megalapítója, Izsó Miklós, a népdalgyűjtést megalapozó Erdélyi János, a mesélő Pósa Lajos, vagy éppen a kollégium híres tanára, Kövy Sándor portréja.
A kiállítás grafikai tervezése Asztalos József munkája.
