Több mint egy évtized alatt jelentősen csökkent a települések átlagos népessége a Sárospataki, a Sátoraljaújhelyi és a Tokaji járásban. A Központi Statisztikai Hivatal december 31-i állapotot rögzítő adatai szerint 2012 és 2024 között mindhárom járásban érezhető visszaesés következett be.
A számok nem csupán statisztikai változást jeleznek. Mögöttük egy olyan folyamat rajzolódik ki, amely hosszú évek óta meghatározza Északkelet-Magyarország sorsát: a fiatalok elvándorlása, az elöregedő lakosság és a természetes fogyás együttes hatása.
Sárospatak térsége veszítette el a legtöbb lakost
A három vizsgált járás közül a legnagyobb átlagos települési népességgel továbbra is a Sárospataki járás rendelkezik, ugyanakkor itt következett be az egyik legjelentősebb visszaesés.
Míg 2012-ben egy településre átlagosan 1566 lakos jutott, addig 2024-ben már csak 1282 fő. Ez 284 fős csökkenést jelent településenként, ami 18,1 százalékos visszaesésnek felel meg.
A számok azt mutatják, hogy bár a járás továbbra is a térség egyik központja maradt, a lakosságmegtartó képessége érezhetően gyengült az elmúlt évtizedben.
Sátoraljaújhely környékén is folytatódik a fogyás
A Sátoraljaújhelyi járásban 2012-ben még átlagosan 1080 lakos élt egy településen, 2024-re azonban ez az érték 922 főre csökkent. A visszaesés mértéke 158 fő, ami közel 14,6 százalékos csökkenést jelent.
A járás földrajzi helyzete különösen érzékennyé teszi a térséget az elvándorlásra. A fiatalabb korosztályok jelentős része gyakran a nagyobb városokban vagy az ország nyugatibb térségeiben keres munkalehetőséget, miközben a helyben maradó népesség átlagéletkora folyamatosan emelkedik.
Tokaj sem tudta megállítani a népességfogyást
Bár Tokaj neve nemzetközileg ismert, a járás demográfiai folyamatai hasonló képet mutatnak.
2012-ben még átlagosan 1217 lakos jutott egy településre, 2024-re azonban ez az érték 1021 főre csökkent. A 196 fős visszaesés 16,1 százalékos csökkenést jelent.
Mindez arra utal, hogy önmagában a turizmus és a borászat jelenléte sem tudja teljes mértékben ellensúlyozni azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek a kisebb vidéki települések népességét csökkentik.
Közel ötödével csökkent a települések átlagos népessége
A három járás átlagát vizsgálva 2012-ben egy településen átlagosan 1288 ember élt. 2024 december végére ez az érték 1075 főre csökkent. Ez 213 fős visszaesést jelent, vagyis a térség településeinek átlagos népessége több mint 16 százalékkal mérséklődött.
A folyamat különösen azért figyelemre méltó, mert nem egy-egy települést érint, hanem szinte az egész térséget. A statisztika alapján a népességfogyás rendszerszintű jelenségnek tekinthető.
Nemcsak kevesebben vannak, idősebbek is
A népességcsökkenés mögött nem kizárólag az elvándorlás áll. Az országos trendekhez hasonlóan a térségben is egyre több településen haladja meg a halálozások száma a születésekét.
Az elköltözők jelentős része ráadásul fiatal, aktív korú munkavállaló, ami hosszabb távon tovább gyorsíthatja az elöregedést. A folyamat következményei nemcsak a helyi közösségekben, hanem az oktatásban, az egészségügyben és a munkaerőpiacon is érzékelhetők.
A legnagyobb kérdés a következő évtized
A KSH adatai alapján a Sárospataki, a Sátoraljaújhelyi és a Tokaji járás egyaránt lakosságot veszített az elmúlt tizenkét évben. A visszaesés mértéke járásonként 14 és 18 százalék között alakult.
A legfontosabb kérdés már nem az, hogy fogy-e a térség népessége, hanem az, hogy sikerül-e lassítani ezt a folyamatot. A munkahelyteremtés, a helyi gazdaság fejlesztése, a lakhatási lehetőségek és a fiatalok helyben tartása döntő szerepet játszhat abban, hogy a következő évtized statisztikái is hasonló csökkenést mutatnak-e majd.
A számok egyelőre azt jelzik: a Zemplén és a Tokaj-Hegyalja térségében élők egyre kevesebben vannak, és ez a tendencia továbbra sem fordult meg.
Címlapfotó és grafikon: MI.
