Október végére három Tokaj-hegyaljai ültetvényben is kimutatták a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazmás betegségét. Bodrogkeresztúron két helyszínen, Mádon egy esetben. A szakemberek szerint, ha nem történik gyors és összehangolt beavatkozás, a fertőzés hosszú távon akár olyan pusztítást okozhat, mint a 19. századi filoxéravész.
Mi ez a betegség, és miért ennyire veszélyes?
A szőlő aranyszínű sárgaságát (Grapevine flavescence dorée, röviden FD) egy fitoplazma nevű kórokozó okozza. Ez egy sejtfal nélküli baktérium, amely a növény edénynyaláb-rendszerében él, és akadályozza a víz és a tápanyag szállítását.
A következmény: a tőkék legyengülnek, a terméshozam 20–50%-kal is visszaeshet, és végül akár teljes ültetvények pusztulhatnak el.
Jellemző tünetek:
• a levelek kanalasan begörbülnek,
• a hajtások nem fásodnak el, zöldek és gumisak maradnak,
• a fürtök elszáradnak vagy torzulnak.
A tünetek könnyen összetéveszthetők más sárgaságos betegségekkel, ezért a biztos diagnózishoz laboratóriumi vizsgálat szükséges.
Az amerikai szőlőkabóca a terjesztő
A kórokozót egy apró rovar, az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) terjeszti. A kabóca eredetileg Dél-Európából származik, de az éghajlatváltozás miatt egyre északabbra húzódik – így jelent meg Magyarországon is.
„A kabóca szívogatás közben juttatja át a fertőzést egyik tőkéről a másikra. Ha nem védekezünk ellene, néhány év alatt eltűnhet egy egész ültetvény”
– mondta Molnár Péter, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke.
Védekezés: nincs csodaszer, csak következetes munka
Mivel a fitoplazma ellen nincs közvetlen növényvédőszer, a hangsúly a megelőzésen és a kabóca elleni védekezésen van.
A legfontosabb lépések:
1. Téli lemosó permetezés – a kéreg alatt telelő peték gyérítésére.
2. Tavaszi és nyári kezelések – a kabóca lárvák és kifejlett egyedek ellen.
3. A fertőzött tőkék eltávolítása – ha a fertőzés aránya eléri a 30%-ot, a hatóság a teljes ültetvény kivágását is elrendelheti.
A védekezés hatékonyságát azonban csökkentik a felhagyott, gondozatlan szőlők, amelyek fertőzési gócpontokká válhatnak.
Ezek felszámolására új kormányrendelet ad jogi lehetőséget: ha a tulajdonos nem intézkedik, a hegybíró kényszerkivágást rendelhet el, a költségeket ráterheli az ingatlan tulajdonosára. Az állam azonban kártérítést fizet azoknak a gazdának, akik területükön megtalálták a fertőzést és annak mértéke miatt önként kivágták a szőlőtőkéket.
Párhuzam a filoxéravésszel
A 19. században a filoxéra, egy Amerikából behurcolt gyökértetű, szinte teljesen megsemmisítette az európai szőlőállományt. A mostani helyzet természetesen más, de a hatása hasonló lehet: ha a fertőzés szabadon terjed, évtizedes munka és érték tűnhet el.
„A probléma súlyossága a filoxéravész idejét idézi. Nem pánikolni kell, hanem időben cselekedni” – figyelmeztetett Molnár Péter.
Európai tapasztalatok: együtt élni, de nem tétlenül
Franciaországban az aranyszínű sárgaság már 1951 óta jelen van, de a gazdák összefogással és szigorú növényvédelemmel megtanulták kezelni. A siker kulcsa ott a folyamatos megfigyelés, a fertőzött tőkék gyors eltávolítása, és az, hogy minden termelő felelősen jár el.
Magyarországon most még van esély arra, hogy megállítsuk a terjedést, mielőtt visszafordíthatatlanná válna.
Közös érdek: védekezni most, hogy legyen jövő
A Tokaji Borvidék nemcsak gazdasági, hanem kulturális érték is.
Az aranyszínű sárgaság elleni fellépés tehát nemcsak a borászok, hanem az egész borvidék jövőjének védelme.
„Ha mindenki odafigyel a saját területére, és segíti a szomszédját, Tokaj értékei megőrizhetők. Ez a közös felelősségünk.”
– hangsúlyozta Molnár Péter.
A Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanács Fitoplazma Munkacsoport, a Tokaji Kutatóintézet Nonprofit Kft., valamint a borvidék Hegyközségeinek közös szervezésében Aranyszínű sárgaság (flavescence dorée fitoplazma) termelői tájékoztatót tartanak.
Helyszíne és ideje: A Művelődés Háza – Sárospatak, 2025. november 10. (hétfő) 17 óra.
További információ
A Nébih oldalán elérhetők a hivatalos védekezési javaslatok, engedélyezett növényvédő szerek és az aktuális fertőzési térképek.
