Furmint Summit címmel rendeztek minikonferenciát a Tokaj-Hegyalja Egyetemen (THE). A rendezvényen a hazai borászat aktuális kérdéseit tekintették át, valamint furmint borok és Tokaji pezsgők kóstolgatására is lehetőség nyílt.
Dr. Molnár Péter, a Tokaj Borvidék Hegyközségi Tanácsának (TBHT) elnöke elmondta: a rendezvényt a Furmint február elnevezésű országos program részeként már hagyományosan rendezték meg a THE, a TBHT és a Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet közös szervezésében és mint ahogyan korábban, ezúttal is a hazai borász közösséget foglalkoztató aktuális kérdésekről beszéltek. Ezek között említette a már országszerte elterjedt fitoplazma szőlőbetegség jelenlegi helyzetét, a bioborászat előtt álló kihívásokat, valamint arra is keresték a választ, hogy magához tudott-e térni a borászat a koronavírus-járvány után.
Az elmúlt időszakban komoly aggodalmat váltott ki a szőlészek-borászok körében a fitoplazma betegség országos elterjedése. Mint ismert, ez a szőlőbetegség rendkívül veszélyes az ültetvényekre, hiszen ahol megjelenik, ott a szőlőtőkéket ki kell vágni. Ennek aktuális kérdéseiről beszélt a konferencián Molnár Ákos a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa szőlészeti szekciójának elnöke. Mint kifejtette, a legnagyobb problémát minden borvidéken az elhagyott, elhanyagolt szőlőterületek jelentik, hiszen ott zavartalanul kialakulhat a fertőzés, amely átterjed a szomszédos ültetvényekre. Éppen ezért a jogi háttér, valamint az eljárásrend megteremtése után megkezdték ezek felszámolását. Először a tulajdonost szólítják fel, hogy vágja ki a nem művelt szőlőterületeken álló tőkéket, ha pedig ez nem vezet eredményre, a hatóság végezteti el ezt a feladatot, de a költségeket a tulajdonosra terhelik. Nemfizetés esetén az összeget a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hajtja be – hangzott el az eseményen.
Dr. Kovács Barnabás a Tokaj-Hegyalja Egyetem egyetemi docense a bio-, vagy natúr borok készítése előtt álló kihívásokat foglalta össze. Mások mellett arról beszélt, hogy hosszabb távon a klímaváltozás, rövid távon pedig a fitoplazma betegség miatt kerülnek nehéz helyzetbe a bio-, vagy natúr borok készítői. Mindezeken túl a globalizálódó világban a növény szaporítóanyagok kontinensek közötti szállítása is tovább növeli a fertőzések terjedésének kockázatát – mutatott rá az előadó. Az erős növényvédő szerek használata gyors választ ad ezekre a betegségekre, de az ökológiai szőlőtermesztők számára anyagi, környezeti és etikai felfordulást is okoz, hogy ha kötelezően kell alkalmazniuk ilyen gyérítő szereket. Ők ugyanis arra tették fel az életüket, hogy „szövetségeseikre”, a természetben megtalálható gombákra, rovarokra, madarakra támaszkodnak – húzta alá. Hozzáfűzte: ígéretes kutatások, próbálkozások vannak arra, hogy miként vehetik fel környezetkímélő módon a bio gazdálkodók a harcot az új fertőzésekkel szemben.
A konferencián szó esett arról is, hogy a koronavírus járvány után hogyan állt talpra a borágazat. A téma egyik előadója, Dr. Novák Csaba, a Tokaj-Hegyalja Egyetem egyetemi docense kifejtette, hogy a COVID miatti lezárás sokként érte a borágazatot is, de a borászok – főleg az online értékesítés felpörgetésével – viszonylag gyorsan reagáltak a rendkívüli helyzetre. Így az első hetekben kiesett bevételeket 2020 második felére ki tudták egyenlíteni. Hosszú távon azonban még mindig nem tért vissza ez a gazdasági szegmens a világjárvány előtti időszak gazdasági eredményeihez. Nagyobb szerepet kapott a gyors eladás, a külföldi piacokat is jól ismerő menedzsment. A borvidékről szólva elhangzott, hogy Tokaj-Hegyalja borászati vállalkozásai kevés kivétellel magukra találtak és a gyors alkalmazkodásnak köszönhetően szép sikereket értek el. Megtudhattuk azt is: a nagy presztízsű, drága borok visszaszorulóban vannak, jelenleg inkább az olcsóbb és kevésbé exkluzív nedűket fogyasztják az emberek.
A rendezvény Bárdos Sarolta, Demeter Zoltán, Naár Ferenc és Pelle László részvételével, dr. Mészáros Gabriella borakadémikus vezetésével pezsgő kerekasztal beszélgetéssel és kóstolóval zárult.
