Az elmúlt tizenkét évben Sárospatak gépjárműállománya nőtt a legnagyobb mértékben a térség városai közül – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból. A járműállomány mértéke sokat jelent: gazdasági erősödést, életmódbeli változást, de nagyobb környezeti terhelést is. Cikkünkben a régió városainak gépjárműállomány változását mutatjuk be.
Míg Sárospatakon 2012-ben ezer lakosra még csak 289 autó jutott, addig 2024-re ez a szám 489-re emelkedett, ami 200 darabos növekedést jelent. Ez messze meghaladja a környező más városok gyarapodását: Sátoraljaújhelyen +145, Tokajban +170, Szerencsen +166, Cigándon +150, Pálházán pedig + 169 autóval nőtt a járműállomány. (Cikkünkben a térség legnagyobb növekményét is hamarosan bemutatjuk.)
Szinte minden második pataki emberre jut egy autó
A mostani arány azt mutatja, hogy Sárospatakon szinte minden második emberre jut egy autó, (ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenki rendelkezik autóval, mivel egy háztartásban több is lehet, vagy éppen egy másik felnőttnek nincs), de összességében jól jelzi az autóhasználat térnyerését és a város lakóinak mobilitási igényeit.
A 489-es arány azt mutatja, hogy Sárospatak motorizációja az országos átlag (424) fölött, de az uniós átlag (560) alatt van. Ez a növekedés egyrészt a város gazdasági erősödését és életmódbeli változásait jelzi, másrészt viszont egyre nagyobb nyomást gyakorol az úthálózatra, a parkolókra és a városi környezetre.
A lakosság mobilitása megnőtt – sokan ingáznak, a családokban több autó is előfordul, és az autóhasználat mára a mindennapok része lett. A szakértők szerint a növekvő motorizáció egyszerre jelent gazdasági erősödést és közlekedési kihívást: a növekvő forgalom miatt gyakoribbak a torlódások, és a parkolóhelyek hiánya is egyre égetőbb probléma. Eközben a környezeti terhelés is nő: az autók számának emelkedése a levegőminőségre és a zajszintre is hatással van, ezért a jövőben várhatóan nagyobb figyelem irányul a fenntartható közlekedésre – például a tömegközlekedés fejlesztésére és a zöld alternatívák ösztönzésére.
A 489 autó ezer lakosra azt mutatja, hogy Sárospatak már most is a térség leginkább motorizált városa, ugyanakkor az adatok egyben figyelmeztetésként is szolgálnak.
Környezeti és közlekedési hatások tekintetében egy 489-es érték közepesnek mondható, jelezve, hogy a közlekedési szektor jelentős kihívásokkal nézhet szembe a forgalom és a környezetszennyezés kezelésében.
Térségi körkép – mindenhol nőtt az autók száma
A statisztikák szerint nemcsak Sárospatakon, hanem az egész Zemplén térségben látványosan nőtt a járműállomány az elmúlt évtizedben:
• Sárospatak: 289 → 489 autó / ezer fő (+200)
• Sátoraljaújhely: 253 → 398 autó / ezer fő (+145)
• Cigánd: 161 → 301 autó / ezer fő (+150)
• Szerencs: 302 → 468 autó / ezer fő (+166)
• Pálháza: 359 → 528 autó / ezer fő (+169)
• Tokaj: 248 → 418 autó / ezer fő (+170)
A legalacsonyabb motorizációt Felsőregmecen mérték, ahol mindössze 168 autó jut ezer lakosra – a megye egyik legalacsonyabb értéke. Hasonlóan alacsony számokat találunk Taktabájon (190), Lácacsékén (224) és Taktakenézen (227) is.
A legnagyobb települési szintű növekmény
Cikkünk elején jeleztük, hogy a legnagyobb növekménnyel is foglalkozunk. Meglepetésre ez nem várost, hanem falvat érint. 654-ről 1042 db gépjárműre emelkedett 12 év alatt Komlóska járműállománya ezer lakosra vetítve. Ez a 388 darabos növekmény nem azt jelenti azonban, hogy az idén januári adatok szerint 276 fős faluban mindenkinek majd négy járműve lenne. A község korábban számos – elsősorban szállítmányozó – vállalkozást csábított magához kedvező feltételeket (pl. iparűzési adó mentesség) biztosítva, így jellemzően ezen székhellyel vagy telephellyel rendelkező gazdasági társaságok gépjárműveiről van szó a KSH adatokban, melyek azonban nem koptatják különösebben a festői falu utcáit.
Zöld alternatívák: a fenntartható közlekedés lehet a jövő kulcsa
A szakemberek szerint a városoknak és a lakosságnak közösen kell megoldást találniuk arra, hogy a növekvő járműszám ne menjen az élhetőség rovására. Ehhez nem feltétlenül lemondani kell az autózásról, hanem okosabban közlekedni.
Egyensúlyt keresve a kényelem és a fenntarthatóság között
A számok azt mutatják, hogy a Zemplén térsége az utóbbi évtizedben autósabb lett, de ezzel párhuzamosan egyre több szó esik a környezettudatos közlekedésről is.
Ha a városok vezetése és a lakosok közösen törekednek a tudatosabb közlekedési szokások kialakítására, Sárospatak és a környék települései példát mutathatnak abban, hogyan lehet a fejlődést és a fenntarthatóságot egyszerre szolgálni.
Íme néhány ötlet, amellyel minden zempléni településen tehetünk a tisztább levegőért:
• Kerékpárral helyben: a belvárosok jól járhatók biciklivel. Rövid távon ez gyorsabb, olcsóbb és egészségesebb is.
• Séta a mindennapokban: A piacra, iskolába vagy orvoshoz gyalog is könnyen el lehet jutni – ezzel csökkenthető a helyi forgalom.
• Tömegközlekedés fejlesztése: A térségi buszjáratok kihasználtságának növelése és az új megállók kialakítása segíthet az autóforgalom mérséklésében.
• Telekocsi vagy közösségi autózás: A munkába járók összehangolt utazása kevesebb autót és kevesebb dugót eredményez.
• Zöld városi környezet: A fásítás, parkosítás és kerékpártárolók telepítése nemcsak esztétikus, hanem a levegőminőséget is javítja.
